Művészetterápia

Emlékszem az első művészetterápiás csoportra, amin részt vettem.
Hatalmas élmény volt számomra.
Nagyon kellemes és felszabadító volt az alkotás, utána napokig nagyon könnyűnek éreztem magam.
Mára tudom, hogy az alkotáson keresztül olyan bennem feszülő érzéseket tudtam kiadni magamból, amire akkoriban nem voltam tudatos.

A művészetterápia egy nonverbális módszer. A többek között a zene, vers, az imagináció által indirekt módon mozgatja meg a tudattalan tartalmainkat, melyek aztán egy alkotás formájában kivetülnek a papírra.
Ezáltal segít abban, hogy megértsük magunkat, fejleszti az önismeretünket, segít közelebb hozni a belvilágot a külvilághoz így elindítva egy feldolgozási folyamatot.

Ha végig nézünk a természetben azt látjuk és tapasztaljuk, hogy rend van.
Tavasz után nyár, majd ősz és tél jön.
Minden évszaknak meg van a maga sajátossága, ami kihat ránk emberekre is.
Tavasszal ahogy éled a természet a növények rügyet fakasztanak majd virágot bontanak, mi is egyre inkább ki kívánkozunk, elkezdünk felpezsdülni, nyáron tombol az élet, nyaralunk érnek a finomabbnál- finomabb gyümölcsök, míg kora ősszel próbáljuk kiélvezni az utolsó langyos napsugarakat miközben a betakarítások utolsó fázisai zajlanak. November hónaptól teljes egészében az elmúlásé és befelé fordulásé a főszerep, egészen addig míg a fagyos, jeges álomidőből újra át nem lépünk a kikelet időszakába. Születés és halál, halál és születés. Ez így megy, forog az élet részeként.

A művészetterápia az évkörnek ezt a dinamikáját kihasználva igyekszik bennünk is rendet teremteni.
Az adott időszak szimbolikája, ünnepe és archetipikus üzenetei által feltérképezhetjük, hogy adott témákhoz milyen a viszonyunk, azok, hogy vannak bennünk jelen.
Így segít egy kibillent állapotból visszarendeződnünk, ezáltal a lelki egyensúly és harmónia létrejöttét.